Végzet ereklyéi

ÁÁÁÁ egy szóval? IMÁDOM! Tele volt akcióval, poénokkal és izgalmas jelenetekkel. Szerelem pont annyi van a történetben amennyinek kell lennie! DE.....egyik könyv sem hibátlan. Az a különbség, hogy egy könyvet az ember 2 nap alatt elolvas, mert nem szeretne visszatérni a való életbe, vagy végig szenvedi és elolvassa "csak azért is" elven....hát én az eredeti első 3 könyvet úgy olvastam mintha az életem függne tőle...reggel-este..., na de a 4. könyv...na az borzalmas.....erőltetett, unalmas és kiszámítható....már a felénél tartok, de félek attól, hogy nem fogom tudni végig olvasni..szenvedés, szenvedés....AJJ. Utálom, ha egy írónő ezt csinálja....Tudni kell a csúcson abbahagyni...

Szóval a történet egy lányról szól (Clary) aki az első könyv elején szemtanúja lesz egy gyilkosságnak....ami végül is nem is egy gyilkosság..Három árnyvadász (Jace, Alec és Isabell) megölt egy démont. Nos ez nem egy hihető story egy 15 éves lánynak. Jace a történtek után többször is felkeresi Claryt, és lassan kialakul köztük valamilyen vonzalom, de nem lövöm le a poént! Szóval egy lány története van leírva, aki fokozatosan rájön, hogy eddig hazugságban élt és valójában egy árnyvadász (nem is akármilyen). 

Először azt hittem, hogy ez is egy tucat könyv, ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem jó, mert én szeretem a tucat könyveket. Inkább azt jelenti, hogy nem nyújt újat! Hát mekkorát tévedtem.. ez a könyv annyi izgalmat és csavart tartogat, amennyit még egy könyvben sosem olvastam. Nem szokásom erőszakos véres storykat olvasni, de ez nagyon tetszett. A harc jeleneteket könnyen el lehet képzelni, nincs hiányosság! A szereplőket kifejezetten szerettem! A főszereplő végre nem egy nyafogó lány volt, hanem egy belevaló csaj aki mindent bevállal...Jace volt a kedvencem, ő a főszereplő szép fiú a könyvben, de nem az a nyálas fajta, bár  Jacet a filmben pont egy szőke szőke szépség játssza (blhö...). Szerepel benne egy fiú pár is (Alec és Magnus) ami szintén újdonság volt, de könnyen hozzá lehetett szokni.. és volt még három  szereplő akiket imádtam...Luke, Isabell és Simon. Igaz hogy csak mellék szereplők voltak, de nagyon jól ki lett találva a személyiségük...:) Dióhéjban ennyi! Nekem a szívemhez nőtt rögtön és inkább nem olvasom el a többi részét, mert akkor nem tudnék erre egy jó sorozatként emlékezni. :D 

A lustaság határtalan, vagy csak ezt hívjuk elfoglaltságnak?

Hazudnék ha azt mondanám, hogy olyan szinten be vagyok táblázva, hogy nem volt időm megírni a kritikákat.Inkább lusta voltam, na de nem kell  mindig vissza tekinteni a lényeg hogy újra itt vagyok és kész vagyok megírni az elmaradt kritikákat. Azért nem akarok túlozni csak 3 könyvről nem írtam és ez a 3 könyv is egy sorozat szóval majd összefoglalom! Nyáron majd olvasok annyit amennyit csak tudok, de most nem tudok a vizsgáim miatt! :D Szóval a lényeg az hogy visszatértem!

A vonzás szabályai

Simon Elkeles

Ajj, meg kéne tanulnom, hogy jó könyveket nem olvasok dolgozat szezonban, mert annak az eredménye egy 49 pontos angol tz (az nem jó). Szóval igen ez egy amolyan „még elolvasom, ezt az egy fejezetet aztán tanulok könyv” volt. Ámulatba ejtett úgy, mint az előző része is a Tökéletes Kémia. Egy újabb Fuentes testvér történetét olvashattam el, akinek (bár azt hittem lehetetlen), nagyobb egója volt, mint a bátyjának.

A szókimondó, és meglehetősen szabadszájú középső Fuentes testvér, Carlos, nem találja a helyét Mexikóban, ezért a család visszaküldi Amerikába Alex és Brittany közelébe, hogy távol tartsák a bajtól. Ami természetesen Coloradóban is rátalál. Már az első hetekben összeakasztja a bajszát a helyi kábítószer kereskedőkkel, ráadásul megismerkedik egy különös lánnyal, aki szabadidejében hegyet mászik, autót szerel, és meleg a legjobb barátja. Carlos úgy gondolja, hogy Kiara Westford túl jó hozzá, ezért igyekszik érzelmileg nem belebonyolódni a kapcsolatba. Kiarát viszont elvarázsolja az a néhány pillanat, amikor Carlos az igazi énjét mutatja meg. Szó szerint fájdalmas az egymás felé vezető út. Vajon mindketten túlélik a közeledést?

Zárójelben annyit megjegyeznék, hogy a borítója 3 hónapig volt a hátterem. Eddig látott összes borító közül ez a legjobb! A könyv legjobb jelenete is az volt, amikor Carlos és Kiara kihajolva az autóból megcsókolják egymást.

 Szóval Carlos egy iszonyat nagy tuskó, aki úgy gondolja, hogy neki mindent lehet, mert ő egy tipikus rosszfiú. És ezzel palástolja, hogy valójában egy rendes fiú rossz gondolatokkal. Kiara egy „hiperszuper minden kihívást ide” csaj, akit minden pasi megbámul és ő persze ezt nem tudja és nem is veszi észre. Szóval Kiara és Carlos találkoznak, és ahogy ez a nagykönyvben is meg van írva jól összevesznek, természetesen Carlos stílusa miatt, aki minden mondatával csak bántja a lányt. Belegondolva a gyűlölettől csak egy hajszál választja el a szerelmet.

A könyv szerelmi szála nagyon jól lett kidolgozva. Észre lehet venni, ahogy a két főszereplő fokozatosan egymásba szeret. Először utálják egymást, majd idegesítik egymást, majd segítik egymást ,utána pedig szerelmesek lesznek. Ez mind szép és jó.

A könyv akció szála pedig nem sikeredett valami fényesre. Az előző könyvhöz hasonlóan meg akarják ölni Carlost a veszélyes drogkereskedők, ha nem hódol be nekik. A Tökéletes kémia vége nagyon izgalmas volt és kb. 100 oldalon keresztül izgulhattunk, hogy mi lesz a finálé. De ebben a részben a finálét az írónő 20 oldallal elintézte. Izgulni sem maradt időm és már vége is volt! Elkapkodottnak éreztem a végét sajnos. De alapjában véve egy nagyon jó könyvet hagyhatok a hátam mögött, és már alig várom a harmadik Fuentes testvér történetét.

 A következő rész: Láncreakció.

Értékelés:

Story: 5/5

Szereplők: 5/5

Ami megfogott: szerelmi szál, Carlos, Kiara

Hibái: a vége

Borító: 5/5+++

És az elmaradhatatlan videóklipp a végére!

Angyalfény

Cynthia Hand

Clara Gardner hónapokon át készült arra, hogy a valóságban is szembenézzen a látomásából ismert erdőtűzzel, azonban a végzetes napon hozott döntésével önmagának is sikerül meglepetést okoznia. A feladatot közel sem olyan egyszerű végrehajtani, mint ahogy gondolta, most pedig a Tucker iránt érzett szerelme és a Christianhez fűződő bonyolult érzelmei között őrlődik. Emellett egyre mélyebbre száll a részangyalok világában, a Fehér Szárnyak és Fekete Szárnyak közötti harcban, ráadásul szembe kell néznie egy szörnyű ténnyel: valaki, aki közel áll hozzá, hónapokon belül meg fog halni. A lány jövője csupa kérdőjel, egy dologban azonban biztos: a tűz csupán a kezdet volt. Cynthia Hand a népszerű Angyalsors trilógia második regényében fokozza az első részben elkezdődött izgalmakat. A lendületes stílus, a mozgalmas cselekmény és a meglepő befejezés garantálják, hogy az ifjúsági fantasy rajongói a második regényt is a szívükbe zárják. A trilógia harmadik része 2013 őszén fog megjelenni Angyalvágy címmel.

Az igazság az, hogy már 1 éve várok erre a könyvre, de amikor kikerült a boltokba, egyszerűen nem volt kedvem hozzá. Igazából jól tettem, hogy nem vettem meg. Nem azért, mert nem volt jó, mert igen is jó volt.....nagyon jó! De ha én ezt novemberben (akkor jelent meg) elolvasom, akkor kisebb depresszióba estem volna (akkor túl sok nehézség torlódott fel). Ez a könyv volt az első, ami kiváltotta belőlem, hogy zokogjak. Úristen vagy tíz percig zokogtam, amikor kiderült, hogy Clara anyukája meg fog halni. Másnap, amikor a könyv végére értem és Clara anyukája meghalt, akkor 20 percig zokogtam (konkrétan szét áztattam a könyvet). Őszintén mondom, hogy nem bántam meg!

Claraval 1 évvel ezelőtt találkoztam először. Akkor olvastam az Angyalsorsot, ami már akkor is megfogott! Nem mondom, hogy ez egy nagy irodalmi alkotás, de egy laza nyári romantikus könyvnek elment. Szerintem mindenkivel előfordul, hogy, amikor egy trilógiát olvas 1 év eltéréssel a részek között, akkor elfelejti, hogy hogyan is végződött az első rész. Hát én nekem semmi nem rémlett az első részből, csak a nevekre emlékeztem meg a végére. Szerencsére az írónő tenkintéllyel volt az olyan olvasókra, akiknek gyengébb a távmemóriája! 

Clara ebben a részben egy kicsit Bella (twilight) helyzetbe kerül. Ott van neki Tucker és Christian. Nem tudja eldönteni, hogy kihez vonzódik jobban. Tuckert szereti, Christiánt pedig szeretnie kell, mert az Úr egymáshoz rendelte őket. Nos megértem, hogy nem tudja eldönteni, hogy mit csináljon. Angela, Clara, Christian és Clara öccse Jeffry alakítanak egy "angyal klubot", és ebben az angyalklubban kiderülnek a féltve rejtett titkok is. Például, hogy Claranak új látomása van, vagy, hogy meg fog halni Jeffry és Clara édesanyja. Mindig történik valami, mindig van kiért izgulni és ez az a dolog, ami ösztönzi az olvasót abban, hogy pár nap alatt elolvasson egy ilyen könyvet!

Nézzük szálakra bontva a könyvet! A szerelmi szála a könyvnek szerintem esemény dús volt. Claranak fontos döntést kellett meghoznia. Ha Tuckert válassza, akkor szembe fordul a rendeltetésével, ha pedig Christiant válassza....nem, igazából itt szó sincs választásról. Clara Tuckert szereti és ezt már az elején eldönti, ennek ellenére bűntudata van. Képtelen bűntudattal élni, ezért válassza végén Christiant. Nem mondom, hogy nem örültem neki...szerintem helyes döntést hozott!
Nézzük a fantasy szálát. Hát őszintén szólva ez annyira nem tetszett. Magával a leírással és a megnevezéssel volt a bajom. Pl.: Feketeszárnyúak....ez annyira unalmas. Volt benne egy-két vicces megnevezés az angyalok rangjával kapcsolatban: a negyed angyalvérű : Quartarius, a fél angyalvérű drimidius, a 3/4 angyalvérű pedig dodrans.

Végül pedig annyit írnék, hogy a szomorú része nagyon meghatóra sikerült! Egy kicsit végig gondoltam, mivel jár egy anya elvesztése...
Mielőtt megint elbőgöm magam inkább pontozok

Story: 5/5

Szereplők: 5/5

Ami megfogott: Teljesen magába szippantott a könyv, a lendületesség

Hibái: A fantasy szál

Most már szinte szinte szokásommá vált linkelni egy videót a végére. Ezt a videót azért linkelem mert 2 nappal ezelőtt láttam ezt a filmet és azóta nem tudom kiverni a számokat a fejemből :)

Anna és a francia csók

STEPHANIE PERKINS

Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába - egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes... lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.

Ez nem az a fajta könyv, amit olyan jelzőkkel lehet jellemezni, mint "magával ragadó" vagy "át értékeltem az életem ezek után" vagy ezekhez hasonló. Ezt a könyvet élvezet volt olvasni. Nem volt egyetlen pillanat sem, amit untam volna. Viccesnek találom, hogy az iskola összes tanulójának borzalmas apja van. Ez azért is lehet, mert az írónőnek is borzalmas apja volt....

Főszereplőnk Anna egy kifejezetten jól kitalált karakter. Egy kicsit esetlen, amit nem bírok, de ennek ellenére mégis jónak találtam. Volt humora, nem félt kiállni a barátai mellett és még verekedni is hajlandó volt.Természetesen Anna beleszeretett egy fiúba Francia Amerikai Középiskolában, nem másba, mint Étienne St. Clairbe. A könyv végén igaz, hogy megtudtam volna őlni Annát! St. Clair vagy 10-szer elmondta , hogy szereti, de azért ő még nem biztos benne....-.- Szerintem St. Clair karaktere is jól lett kidolgozva. Helyes szívtipró (mint mindig), de van egy szépség hibája: alacsony. Ha engem kérdeztek én nem járnék alacsonyabb fiúval...szóval Anna és St. Clair 384 oldalon keresztül szenved és mind ez azért van, mert mindkettőjük fél a változástól. St. Clair nem akar egy 1,5 éves kapcsolatnak véget vetni, Anna pedig szimplán csak félre érthető jeleket küld St. Clairnek. A lényeg az, hogy a vége happy end :)) Mindenki szembe száll gonosz apjával (xD) vagy összejön a megfelelő emberrel, vagy szakít a nem megfelelővel. A storyban 2-szer is megjelenik egy sablon szituáció : a legjobb barátnőm összejött ,avval a pasival, aki nekem tetszik. Anna legjobb barátnője : Brigite és maga Anna is beleesik ebbe a "hibába". Az a legszebb az egészben, hogy a megbocsátás Anna részéről nagyon fontos. Addig nem bocsát meg ameddig ő maga sem teszi meg ugyan ezt.....ez ironikus, de az egyik legjobb a könyvben...:)

A történetben megjelenik három szereplő, akik igazán a szívemhez nőttek: Rashmi, Josh és Seany. Rashmi és Josh egy párt alkotnak (majdnem végig) és, mint minden pár ők is vitatkoznak és húzzák egymást.....és Rashmi igazán pozitív szereplő ( bár ez csak a könyv második felében derül ki). Seany pedig Anna öccse, aki igazán nagyon keveset szerepel a könyvben, mégis abban a pár fejezetben megimádtam. Egy ilyen öcsikét én is elfogadnék.

Végül pedig szeretnék nektek linkelni egy videót, ami most nagy kedvencem. Nem csak azért, mert Voice függő vagyok, hanem mert a srác (Pál Dénes)franciául énekel és sikerült minimális francia tudásra szert tennem ennek a könyvnek köszönhetően.

Coming soon

Anna és a francia csók

Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába - egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes... lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.

Szívritmuszavar

Zakály Viktória : Szívritmuszavar

Csönge. Egy hely, mely mindent megváltoztat. Egy hely, melyet soha nem feledsz. Egy vágy, mely örökre a szívedben marad. A lány nem hisz a véletlenben, csak a sorsban, a fiú nem hisz a szerelemben, csak a kötelességben. Évek óta ismerősök, látták egymást egyetemi előadótermekben és folyosókon. Mindketten érezték, hogy ez a kapcsolat több lehetne, de soha nem lépték át a határt, nem közelítettek egymáshoz, az érzés beleveszett a szürke hétköznapokba. Csönge azonban mindent megváltoztat. Öt nap, mely felforgatja a világukat, és lángoló, fájó szerelemre gyújtja a lányt. Bármit megtenne a fiúért, felrúgná a saját életét érte. De mit érez a fiú? Fel lehet adni mindent a szerelemért? Van-e kiút a múltból, és a jelen láncaiból? Vagy minden út egy padláshoz és egy komor kötélhez vezet? A sóvár vágyakozásról és egy gyönyörű, felkavaró szerelemről szól ez a regény, mely igaz történeten alapul. Tudod, mi a szerelem másik neve? Csönge.

3 nappal ezelőtt tértem be a Libri Könyvesboltba, avval a céllal, hogy megveszek pár könyvet a kívánságlistámról. Összeszedtem vagy 8 könyvet, de mivel mindegyik darabja 3000 ft volt, muszáj volt szanálnom. Nos ez a könyv nem volt rajta a kívánságlistámon, mégis az első sor után beleszerettem. Pont egy ilyen hangulatú és témájú könyvre volt szükségem.

Amint haza értem belevetettem magam az olvasásba. Az első 20 oldal elolvasása után kezdtem csalódottnak érezni magam.... Valahogy nem erre számítottam! Ahogy haladtam a könyvel kezdet kitisztulni, hogy valójában mit érez a lány. A könyv egyik különlegessége az, hogy nem ír neveket, szóval a továbbiakban csak úgy írom, hogy a lány és a fiú. Szóval a lány érzései egyértelműek voltak, de a fiu érzései csak az utolsó pár oldalon derült ki.

A következő két bekezdés cselekményleírást tartalmaz!

Történetünk legelején egy nő szemszögéből látjuk a világot. Ez a nő egy költő, aki a dedikálására siet. Élete első dedikálására. Nem tudja, hogy milyen kérdésekre számíthat az újságíróktól. Az egyik újságíró kegyetlen kérdései kényszerítik a nőt a történet elmesélésére. Hogy mi is ez a történet? Minden Csöngén kezdődött, amikor is két főiskolából kilépett végzős öt napra elutazik a magyar táborba. Egyikőjük sem számít arra, hogy a tábor után életük megváltozik. A lány és a fiú annak ellenére, hogy mindkettőjüknek van élettársa mégis közel kerülnek egymáshoz. Az a kérdés, hogy melyikőjüknek fontosabb az élettársa? Igen, sajnos egyikőjüknek fontosabb volt és ezért mondanám hogy ez a történet inkább dráma, mint szórakoztató irodalom......

A fiú, aki szegény árva és akit egy család befogadott meg akarja akadályozni a hogy a múlt megismételje önmagát. És eléri azt amit akar, de milyen áron? Csöngéből hazatérve még találkoznak párszor, de a fiú nem változtat döntésén, annak ellenére, hogy ő is éppúgy szenved, mint a lány.... Évek telnek el. Mindketten élik életüket és talán még élvezik is, de boldogságuk nem lehet felhőtlen hiszen mindkettőjükben ott van a hiány az üres légtér. A lány karrierista lett és csak a munkájának él. Azt nem lehet tudni, hogy a fiú pontosan, mit csinál, de sejteni lehet, hogy semmi jó nem történik vele, ugyanis 7 év után jön a telefon......Felakasztotta magát, de túlélte. A lány kötelességének érzi, hogy kezébe vegye a fiú életét és újra sínre állítsa. Azonban ez nem túl egyszerű. Hónapok alatt a fiú újra talpra áll és elmeséli történetét, ami nem sokban különbözik a lányétól, ennek ellenére a lány már nem képes vissza fogadni ezért ismét ketté vállnak.....és ekkor visszatérünk költőnőnk dedikálásához. A vendégek a történet hallatán már nem kérdezősködtek, hanem tovább álltak. Azonban egy férfi még maradt....akinek nem állt szándékában ismét elereszteni az imádott lányt. És nem is eresztette el ......soha...

Úgy gondolom, hogy maga a történet nem rossz. Az nagyon tettszett, hogy a lány úgy beszélt, mint ha a fiúnak mondaná :

 " Két napja jöttem csak haza Csöngéről, azóta még a puszta lélegzetvétel is nehézségekbe ütközik, nem eszem, alig alszom, pedig voltaképpen bele kellett volna zuhannom az ágyba, de semmi, csak Te, Te és Te."

A fiú, akiről szó van megint csak egy sablon szereplő : szexi, jóképű és jóságos. Nem csal, nem tesz semmi rosszat és minden lány álma.

"Mindig a lelkiismeretedet rendezgeted, ez veled a legnagyobb baj, hogy csak úgy megtörténjenek a szép dolgok, amitől azt mondhatjuk, hogy igen éltem az életet, és az élet is élt engem."

 Senkinek nincs rajtam kívül deja vu-ja?  Persze a fiú észre vette a lányt és egymásba szerettek. A fiú kínozza a lányt a kétértelmű jelekkel...és ha már a lánynál tartunk.....hát a lány egy igazi sablon szereplő! Mintha Bellát (twilight) egy fénymásolóba tették volna...szenved, mazoista és az tipikus elbotlok a lábamban fajta... szóval illenek egymáshoz. Azt nem értettem, hogy ,ha annyira dúl a love akkor miért nem jöttek össze hiszen mindketten a másikat akarták...már már öngyilkosak is lettek volna...hát akkor mi volt az akadály? A fiú nem akarta megbántani a barátnőjét avval, hogy szakít vele. Ez még érthető is lenne ha csak egy fellángolásról lenne szó, de nem! Itt a szó szoros értelmében a szerelemről van szó. Mostanáig úgy gondolom, hogy mindent a fiú rontott el. A lányt nagyon sajnálom.....reménykedett és mindig csak várt, de nem értem, hogy miért.... Megpróbált új életet kezdeni, de a tátongó űr ott volt, hát akkor mért nem tömték be?? A fiú érvei egyenlők a nullával a lányt meg a szenvedése miatt fejbe tudtam volna vágni....de mégis úgy érzem, hogy ez egy jó könyv és megérte megvenni :)
De mielőtt még értékelném, muszáj leírnom a kedvenc versemet a könyvből:

"Már nem Rád,

csak emlékedre

emlékezem,

s ma saját kedvem

szüli az éjszakát,

a Sors kezdi veled

féktelen rohamát."

Story: 5/4
Szereplők: 5/2
Ami megfogott: a szerelem megjelenítése
Hibái: karakterizálás, dramatizálás
Borító: 5/5
Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés:2012